Újrakezdés

Napközben utánanéztünk pár dolognak és találtam egy érdekes tanulmányt. „A hiperaktivitásban szenvedő gyerekek jó része valójában a nyugati táplálkozásra reagál idegrendszeri tünetekkel” Érdekesnek találtam, mert Magyarországon mindenhol tagadják ezt, az orvostudományitól kezdve a szakmájukban évtizedek óta dolgozó szakemberekig. Viszont külföldön – igen, mindenhol külföldön – ezt is beveszik a számításba. Csak egy rövid bekezdést idéznék Szendi Gábor: Hiperaktivitás és táplálkozás tanulmányából: „Charles Harrison Blackley már 1873-ban az allergiás nátháról és asztmáról megjelent könyvében írt az allergiák idegrendszeri hatásairól, mint pl. a figyelmetlenségről, a nyugtalanságról és az alvászavarról (Blackley, 1873). Raymond Hoobler 1916-ban ételallergiás gyerekeknél viselkedészavarokat írt le (Hoobler, 1916), míg Ray Shannon 1922-es tanulmányában azt mutatta ki, hogy a táplálkozás hatással van a tanulási teljesítményre és a viselkedésre (Shannon, 1922).” Azthiszem ez teljes mértékben egyértelműnek  mondható, de akit nem győzött meg annak még egy kis szösszenet – érdemes átgondolni - : „Feingold az Amerikai Gyermekorvosok Akadémiáján 1977-ben tartott előadásán elmondta, hogyan figyelt fel először az ételszínezékek, ételízesítők és tartósítószerek negatív viselkedéses-pszichés hatására. Az allergiaosztályon egy 40 éves nő arcödémával jelentkezett. A tüneteit az akkor még Kaiser-Permanente diétával sikeresen megszüntették. Tíz nappal később Feingoldod felhívta a pszichiátriai részleg vezetője, és érdeklődött, mit csináltak a nővel, mert ők két éve kezelik viselkedészavarokkal, férjével és ismerőseivel szemben mutatott ellenséges magatartása miatt, s most a beteg minden panasza hirtelen megszűnt. Feingold arra kezdett gyanakodni, hogy a nő korábbi agresszivitását ételallergia okozhatta. Feingold munkatársai ezek után átnézték a Kaiser-Permanente diétával kezelt felnőttek és gyerekek anyagát és kiderült, hogy a diéta hatására másoknál is rendeződtek a viselkedéses zavarok (Feingold, 1977). E felismerések hatására 1973-ban elvégzett egy nyílt, kontroll nélküli vizsgálatot, amelyben 25 hiperaktív gyerek -a később Feingold diétaként ismertté vált étrendtől- tüneteiben komoly javulást mutatott (Feingold, 1973; Feingold, 1977). Az étrend mentes volt az ételszínezékektől, az ételízesítőktől, a mesterséges és természetes szalicilátoktól, valamint a BHT és BHA (Butil-hidroxi-toluol= E 321 és Butil-hidroxi-anizol= E 320) antioxidánsoktól. Az ételek nyelvén ez friss húsokat, zöldségeket, tejet és házi készítésű ételeket jelentett. Feingold nem ajánlotta a gyümölcsöket, mert természetes szalicilátokat tartalmaznak, és adalékanyag tartalmuk miatt nem ajánlotta a tejtermékeket és pékárút, előre elkészített hústermékeket, lekvárokat, üdítőitalokat. A diéta alatt nem lehetett ízesített fogkrémet, illatosított szappant, parfümöt, stb. használni. Az étrendből kizárt gyümölcsöket később fokozatosan visszavezették, ellenőrizve, nem váltanak-e ki negatív hatást (Feingold, 1976). Feingold 1977-ben már 458 Feingold étrenden tartott, évek óta megfigyelt gyerekről tudott beszámolni. Tapasztalatuk szerint az étrendi megszorítások 60-70%-os sikerrel jártak. Feingold a maga idejében azt hitte, az élelmiszeripar a fő ellenség, nem ismerte fel, hogy a gyógyszeripar és a pszichiátria nem engedik ki a markukból a hatalmas "hiperaktivitás" piacot.”
Nem általánosítok, és nem mondom azt, hogy ez minden hiperaktiv és figyelemzavaros gyerekre igaz, de aki fogékony rá annak fokozhatja ez is az állapotát.
” Sue Dengate és Alan Ruben 2002-es vizsgálatukban megerősítették, hogy egyes tartósítószerek, melyet a sütőipar a kenyerekhez adagol, nyugtalanságot, ingerlékenységet, alvászavart okoz arra érzékeny gyerekekben (Dengate és Ruben, 2002).
Lars Lien és csoportja 2006-os vizsgálatában 5500 15-15 éves fiatal cukros üdítő fogyasztását vetette össze viselkedéses és hiperaktivitás panaszaival (Lien és mtsi., 2006). Igen szoros kapcsolatot találtak a növekvő napi cukros üdítőfogyasztás és a viselkedéses és hiperaktivitás tünetek között. Nagy jelentőségű David Schab és Nhi-Ha Trinh 2004-ben megjelent metaanalízise, amely egyértelműen megállapította, hogy a mesterséges színezékek és tartósítószerek hiperaktivitást okoznak (Schab és Trinh mtsi., 2004). A szerzők Feingold színre lépésétől minden megjelent, a kérdést vizsgáló tanulmányt átnéztek, és 15 darab placebokontrollos kettős vak vizsgálatot találtak, amelyek elemzésre alkalmasnak bizonyultak. A szerzők szerint a hiperaktivitás allergiás és farmakológiai mechanizmusai egyidejűleg igazak, olyannyira, hogy pl. a tartrazin mindkét mechanizmuson keresztül előidézhet hiperaktivitást.” Miért is nem tartom jó ötletnek a kizárólagos gyógyszeres kezelést – de magát a gyógyszer t sem -: „A hiperaktivitásra 2003-ban a világon 4500 millió dollárt költöttek. Ekkora üzletről a gyógyszeripar és a pszichiátria önként nem fog lemondani.” Lássuk be ez teljes mértékben így van. Sokat lehetne az életminőségen javítani terápiákkal, ahelyett, hogy iskolakezdéskor beállítsák egy függőséget okozó szerre.