Újrakezdés

Megjöttünk. Megújulva, boldogan.
Hol is kezdjem? Péntek délután indultunk újvárosba, itthon kisebb nagyobb veszekedésekkel, estére értünk oda. Norcó mindenkinek meglepetést okozott. Matyit a következőképp üdvözölte: Vonatról leszálltunk, sétáltunk egy darabig, majd meglátta őt és odaszaladt hozzá, kiabálva, hogy "Apa". Nagyon aranyosak voltak, olyan igazi családi idil.
Nem nagyon akarom részletezni, de annyit elárulok, hogy nagyon szép volt ez a pár nap. Norcó folyamatosan apázta és a kisebb hisztiket leszámítva elvolt. Jól van féltékeny, nem is kicsit. Hol rám, hol rá. Tegnap 8 körül értünk haza, nehezen indultunk neki az útnak, s egyúttal az elválásnak is. Annyira szórakozottak voltunk, hogy a vonatjegyünk a kedvesemnél maradt, így megbüntettek. Mindegy majd be lesz fizetve, ez van.
Életemben nem voltam ennyire soha szerelmes és ennyire boldog sem. Csak nehogy megüssem a bokám...